A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgál-

tatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódá-

sának előmozdítására szolgáló jogi

oltalom. A gazdasági verseny alapvető

eszköze, kiemelkedő szerepet ját-

szik a marketing és a reklám

területén.

Védjegytörvény

 

Az Egyesület alapvető célkitűzésének tekinti a
hazai védjegykultúra ápolását, a védjegyekkel
és a formatervezési mintákkal kapcsolatos
ismeretek terjesztését, az ezeken a szak-
területeken dolgozók
érdekeinek képviseletét.
MÉG TÖBB ELŐNY

 

Az Egyesület közel 300 egyéni és jogi taggal
rendelkezik. Egyéni tagjaink között ügyvédek,
szabadalmi ügyvivők, iparjogvédelmi szakértők,
közgazdászok, versenyjogi és szerzői jogi
területen dolgozó szakemberek találhatók.

 

Jogi tagjaink között a szakmai szervezetektől a multinacionális cégeken keresztül a mikro vállalkozások mind képviseltetik magukat.

Tiszteletbeli tagjaink.
ISMERJE MEG TAGJAINKAT

A Magyar Védjegy Egyesület Alapszabálya

A MAGYAR VÉDJEGY EGYESÜLET

A L A P S Z A B Á L Y A

(A módosításokkal egységes szerkezetben)

 

 

 

A Magyar Védjegy Egyesület célja a tagságában megtestesülő szellemi tőke aktivizálásával hozzájárulni a magyar iparjogvédelmi kultúra, ezen belül kiemelten a védjegykultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a piacgazdaság kialakításához, a piaci viszonyok korrektségének és stabilitásának biztosításához.

 

A Magyar Védjegy Egyesület létrehozását a Magyar Köztársaság törvényei, a társadalmi változások tették lehetővé és az ezek nyomán bekövetkező gazdasági változások teszik indokolttá.

 

A Magyar Védjegy Egyesület önállóan kívánja céljait megvalósítani. Ennek hangsúlyozására az Egyesület kijelenti, hogy pártoktól független, azoktól támogatást nem kap. Képviselőjelöltet az országgyűlési választásokra nem állított és nem támogatott, illetőleg a jövőben sem kíván, sem országgyűlési, sem helyhatósági választásokon képviselőjelöltet állítani, támogatni, vagy a pártoknak bármi támogatást nyújtani, vagy elfogadni.

 

Tevékenységét, szervezetét a mindenkor hatályos jogszabályok és a közgyűlés által elfogadott jelen alapszabály tartalma határozza meg.

 

I.

 

Az EGYESÜLET NEVE

 

1.1.     Az Egyesület neve:                        Magyar Védjegy Egyesület

 

            Az Egyesület rövidített neve:        MVE 

 

            angolul:                                            HUNGARIAN TRADEMARK                                                                              ASSOCIATION

            németül:                                           UNGARISCHER MARKENVEREIN

            franciául:                                          ASSOCIATION HONGROISE POUR                                                                LA PROMOTION DES MARQUES

 

1.2.     Az Egyesület székhelye:   1084 Budapest, József u. 50.

 

1.3.     Az Egyesület jogi személy; közhasznú társadalmi szervezet.

 

1.4.     Az Egyesület alapításának éve:   1991.

 

 

 

II.

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA ÉS KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE

 

A.

-     védjegyek, árujelzők, eredet-megjelölések, földrajzi megjelölések, formatervezési minták, cégnevek, kereskedelmi nevek használatával, lajstromozásával és oltalomképességi vizsgálatával kapcsolatos hazai és nemzetközi gyakorlat elemzése, értékelése, publikálása, tudományos kutatása és közhasznú feldolgozása (1997. évi CLVI. tv. 26.§ c) 3. pont);     

-     az összes áru- és szolgáltatásjelző és ezek használatával összefüggő jogalkalmazás, reklám, marketing tevékenység, versenyjogi előírások gyakorlati tapasztalatainak a feldolgozása és közreadása, ezekkel kapcsolatos jogalkotási javaslatok ajánlások készítése és képviselete;         

-     formatervezési minták használatával összefüggő hazai és nemzetközi joggyakorlat elemzése, értékelése, formatervezési mintákkal kapcsolatos szakvélemények készítése, tanácsadás, valamint tudományos kutatása és közhasznú feldolgozása (1997. évi CLVI. tv. 26.§ c) 3. pont);       

-     tájékoztatási, oktatási és kiadói tevékenység;         

-     tanácsadás és jogszolgálat, valamint továbbképzés;       

-     védjegytervezéshez, védjegyalkotáshoz, formatervezési minta alkotásához, hangvédjegy készítéshez szaktanácsadás,

-     szakértés, tanulmánykészítés, permegelőző egyeztetések és ezzel kapcsolatos szakvélemények készítése;

-     védjegygrafikai és reklám szakértés, tanácsadás és ehhez kapcsolódó egyéb tevékenység;        

-     előadások, konferenciák, védjegy és formatervezési minta kiállítások és szemlék lebonyolítása és egyéb szakmai rendezvények;          

-     az egyesületi tagok érdekvédelme, érdekképviselete;      

-     a védjeggyel és a formatervezési mintaoltalommal összefüggő nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fenntartása;        

-     hazai és nemzetközi védjegyekről információ szolgáltatás;        

-     együttműködés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Iparjogvédelmi  és Szerzői Jogi Egyesülettel, a Magyar Reklámszövetséggel, Innovációs Szövetséggel, a munkaadói szervezetekkel, marketing egyesületekkel, a kamarákkal, az oktatási intézményekkel, a bíróságokkal és más egyesületekkel, szövetségekkel; 

-     innováció és védjegy tevékenysége;

-     fogyasztóvédelem és védjegy, formatervezés;

-     tanúsító védjegyek, és hungarikum ügyek;

- védjegyjogi és iparjogvédelmi joggal kapcsolatos ismeretek közhasznú terjesztése (1997. évi CLVI. tv. 26.§ c)  4., 16. pont);

-       Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel való együttműködés.

 

B.

 

Az Egyesület közhasznú tevékenységei:

 

Az Egyesület közhasznú szervezetként kíván tevékenykedni. az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c) pontjában meghatározott alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

 

-  tudományos tevékenység, kutatás;

-  nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

-  fogyasztóvédelem;

-  KKV szektor szakmai támogatása.

 

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú cél érdekében, azt nem veszélyeztetve folytat, befektetési tevékenységet nem folytat.

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, hanem az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

Az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végez.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet (pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása) nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

III.

 

AZ EGYESÜLET TAGJAI

 

Az Egyesület tagjai: a rendes tagok, a társult tagok és a tiszteletbeli tagok.

 

1.                 Az Egyesület tagjai:
1.1.     nagykorú magyar állampolgárok és ezek szervezetei,           társulásai, gazdasági társaságai           

1.2.     magyar jogi személyek és ezek szervezetei, társulásai,        gazdasági társaságai,       

1.3.     külföldi természetes és jogi személyek, azok szervezetei,    társulásai, gazdasági társaságai.   

A tagság feltétele, hogy a tag belépési nyilatkozat aláírásával vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket, gyakorolja jogait és fogadja el az Egyesület alapszabályában foglalt rendelkezéseket, a tagsági jogosultságok nem zárják ki, hogy az Egyesület szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesüljön.

Az Egyesület tagjai részére szükség esetén tagságára vonatkozóan igazolást ad ki.   

2.         Az Egyesület társult tagja lehet olyan jogi vagy nem jogi személyiségű szervezet, amelynek tevékenysége kapcsolódik az Egyesület tevékenységéhez. A társult tag felvételéről a Elnökség dönt. A társult tagság feltétele, hogy az Egyesület a társult taggal társulási szerződést kössön, amelyben szabályozásra kerülnek az együttműködés részletei, valamint a társult tag által fizetendő tagdíj mértéke. A társulási szerződésben az Egyesület a társult tag részére - a jogszabályi keretek között - a jelen Alapszabályban rögzítetteken túl további jogokat biztosíthat, illetve a társult tag további kötelezettségeket vállalhat.

 

            A társult tag az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal jogosult részt venni.

 

3.                  Az Egyesület közgyűlése tiszteletbeli taggá választhat olyan magyar vagy külföldi személyt, akinek tevékenysége, tudományos és szakmai eredményei ezt indokolják.       

A tiszteletbeli tag is egyesületi tag. Tagdíjat azonban nem kell fizetnie. A tiszteletbeli tag az Egyesület Közgyűlésének ülésén tanácskozási joggal vehet részt, vagyis nem szavazhat és nem is választható egyesületi tisztségre.       

A Közgyűlés tiszteletbeli elnökké választhat olyan magyar vagy külföldi természetes személyt, akinek tevékenysége, tudományos és szakmai eredményei ezt indokolják. A tiszteletbeli elnök segíti az ügyvezető elnök és az elnökség munkáját, az Egyesület megjelenítését, kapcsolatainak kialakítását és fenntartását. A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal részt vesz a elnökség ülésein, egyebekben a tiszteletbeli tagok jogállása illeti.      

4.                 Az egyesületi tagság megszűnik           
4.1.     a természetes személy halálával, a jogi személy, a társulás            vagy a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével        
4.2.     kilépéssel     
4.3.     elnökségi határozattal:      
            -           amennyiben - az annak fizetésére köteles tag - a tagdíjat                felhívás ellenére a kitűzött           póthatáridőig sem fizeti meg,       -           amennyiben az Egyesület célkitűzéseinek                                               megvalósítását akadályozó vagy azt meghiúsító                                magatartást tanúsít,

-           a társult taggal kötött társulási szerződés megszüntetése

 

A tagok jogai:

           
5.1.     A Közgyűlésen minden tag jogosult részt venni és - a rendes tagok - a döntésekhez szavazatokkal hozzájárulni.        

5.2.     A tagok részt vehetnek az Egyesület munkájában és valamennyi rendezvényén.       

5.3.     A tagok igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait, annak jellegétől függően ingyenes, kedvezményes vagy teljes térítés ellenében.  

5.4.     A tagok jogosultak véleményüket kifejteni, bármely rendezvényen felszólalni és az Egyesület irataiba betekinteni.


5.5.     A rendes tagok bármely egyesületi tisztségre megválaszthatók.

5.6.     Az Egyesület tagja az Egyesület bármely szervének jogsértő határozatát - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja. A bíróság előtti megtámadás nem akadályozza meg a határozat végrehajtását, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.       

5.7.     Jogi személy tagsági jogait megbízottja útján gyakorolhatja.          

A tagok kötelezettségei:    

6.1.     A Közgyűlés által megállapított tagdíjat - a tiszteletbeli tagokon      és a tiszteletbeli elnökön kívül - minden tag köteles megfizetni.   
6.2.     Az Alapszabály rendelkezéseit valamennyi tag köteles megtartani, a közgyűlés és Elnökség határozatainak megfelelően eljárni.

IV.

 

AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

 

Az Egyesület szervei:

-     a Közgyűlés       

-     a Elnökség         

-     az Ellenőrző Bizottság 

Az Egyesület szervezete:

-       Szakosztályok (tanácsadói fórumok):           
       Jogi szakosztály     
       Tanácsadói, szakértői, tájékoztatási, oktatási és kiadói          szakosztály  
       Földrajzi árujelzők és hungarikum szakosztály          
       Formatervezési  minta szakosztály

Innovációs, Marketing és ipari szakosztály

Versenyjogi és fogyasztóvédelmi szakosztály

Rendezvények, társszakmai és érdekvédelmi            szervezetek, kapcsolatok szakosztálya

          

-     Regionális csoportok    

Az Egyesület tisztségviselői:       
            -           az Ügyvezető Elnök          

-                   5 fő Alelnök 

-                              

-                   15 fő Elnökségtag  
1 fő Ellenőrző Bizottsági Elnök és 2 fő Ellenőrző Bizottsági tag

 

A tisztségviselők névsorát az Alapszabály mellékletét képező közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A Közgyűlés

 

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely az Egyesületet érintő alapvető működési, szervezeti és gazdálkodási kérdésekben, valamint a közhasznúsági jelentés jóváhagyásában jogosult dönteni.

 

A Közgyűlést az Ügyvezető Elnök hívja össze.

 

Közgyűlést évenként, Elnökségválasztó Közgyűlést 5 évenként kell összehívni.

 

A Közgyűlést akként kell összehívni, hogy a meghívók kiküldése és a Közgyűlés időpontja között legalább 15 napos határidő legyen. A tagoknak a közgyűlési meghívót névre szólóan, jogi személyiségű tagoknál a bejegyzett címükre kell megküldeni. A közgyűlési meghívóban a napirendet is közölni kell.

 

A közgyűlési meghívó kézhezvételétől a Közgyűlés napjáig bármely tag jogosult a napirendben feltüntetetteken túlmenően további napirendi pontot javasolni, amelynek napirendbe való felvételéről a Elnökség, még a Közgyűlés megkezdése előtt dönt.

 

Amennyiben az Elnökséga napirendi pontra irányuló javaslatot elveti, ezen döntését indokolni köteles és ugyanakkor az Ügyvezető Elnök köteles a Közgyűlés megkezdésekor az el nem fogadott napirendi javaslatot és az Elnökséghatározatát a Közgyűlésen ismertetni, egyidejűleg lehetőséget teremtve arra, hogy a Közgyűlés az Elnökséghatározatát megváltoztathassa.

 

Az Ügyvezető Elnök köteles a Közgyűlést összehívni akkor is, ha ezt a tagok legalább 1/3-a az ok és a cél megjelölésével írásban igényli, vagy ha a bíróság elrendeli a Közgyűlés összehívását.

 

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

-     a tárgyalt időszakról szóló beszámolójelentésekkel kapcsolatos határozathozatal;  

-     az Ellenőrző Bizottság jelentésének elfogadása és a költségvetés jóváhagyása;     

-     a tisztségviselők megválasztása, illetve ezek bármelyikének visszahívása;

-     a következő év munkaprogramjának megvitatása és elfogadása;

-     az Elnökséghatározatai elleni panaszok megvitatása és elbírálása;

-     alapszabály módosítások megvitatása és határozathozatal;

-     a tagdíj megállapítása;

-   az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása;

-   szakosztályok létrehozása, megszüntetése;

-   más társadalmi szervezettel való egyesülés vagy a feloszlás kimondása.

 

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak több, mint a fele jelen van.

 

Határozatképesség hiánya miatt a Közgyűlést el kell halasztani, de a 30 napon belül ismételten összehívott Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdések tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A meghívóban figyelmeztetni kell a tagokat, távolmaradásuk jogkövetkezményeire. A megismételt Közgyűlésen az eredeti napirendtől eltérni nem lehet.

 

A Közgyűlések nyilvánosak, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó témákban határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, beleértve az éves beszámoló elfogadását. A tisztségviselőket a Közgyűlés titkos szavazással választja meg.

 

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelybe a Közgyűlésen elhangzott lényeges nyilatkozatokat és a határozatokat rögzíteni kell. A jegyzőkönyv hitelesítésére két elnökségi tag jogosult. Az Egyesület közgyűlésének jegyzőkönyveit az Ügyvezető Elnök őrzi; a jegyzőkönyvek nyilvánosak.